Pécs Éri Istvánra emlékezik

A negyedik századi sírkamra-együttes az UNESCO világörökségi listáján 2000 óta szerepel, „Early Christian Necropolis of Pécs (Sopianae)” hivatalos néven, 853-as sorszámon. A jelentőségét az adja, hogy a római kori Sopianae temetkezési épületei egyszerre szolgáltak sírhelyként és kápolnaként, festett falképeik pedig a Római Birodalom északi provinciáiból ilyen épségben máshol nem maradtak fenn. A leletegyüttes a belvárosban, a Dóm tér közvetlen szomszédságában látogatható.

Egy nap alatt reálisan a belváros és egy kilátópont fér bele. A Széchenyi térről indulva a Dóm tér, a világörökségi sírkamrák és a Király utca sétálóövezete gyalog bejárható, majd a Zsolnay Negyed adja a délutánt. Ha marad idő, a Misinára felvezető út zárja a napot. A Mecsek és a belváros egy napba zsúfolása viszont már nem működik — a hegyi útvonalak önmagukban több órát kívánnak.

A hajdani Zsolnay-porcelángyár épületegyütteséből 2009 és 2011 között kialakított kulturális városrész; végleges formáját 2011 decemberére nyerte el. Ma múzeumok, kiállítóterek, egyetemi karok, műhelyek és rendezvényhelyszínek működnek benne, a Gyugyi-gyűjtemény pedig a Zsolnay-eozin legteljesebb tárlata. A negyed 2014 óta hungarikum. A fejlesztés az Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósult meg.

Pécs a 2010-es év Európa Kulturális Fővárosa volt — de nem egyedül: a címet abban az évben a németországi Essennel (Ruhr-vidék) és a törökországi Isztambullal együtt viselte. Ezt gyakran pontatlanul idézik. A programhoz kötődő beruházások máig meghatározzák a város arculatát: ekkor épült a Kodály Központ, ekkor újult meg a Zsolnay Negyed, és ekkor kapta mai formáját a Tudásközpont is.

A város hangversenyközpontja a Kodály Központ, amely az Európa Kulturális Fővárosa program keretében épült, és a Pannon Filharmonikusok állandó otthona — a zenekar koncertjeinek túlnyomó részét itt tartja. A terem akusztikai tervezése miatt szimfonikus műsorra készült, de könnyűzenei és konferencia-eseményeknek is helyet ad. Az évadok műsora a zenekar és a központ saját oldalán követhető.

Ez a város körüli leggyakoribb tévedés. A Pécs fölé magasodó gerinc legmagasabb pontja a Tubes 611 méterrel; a sziklaalakzatairól ismert Jakab-hegy a gerinc másik kiemelkedő pontja. A televíziótorony viszont nem ezeken, hanem az alacsonyabb, 535 méteres Misinán áll — a nyilvános kilátóterasz innen néz a városra. Aki tehát „a legmagasabb csúcs kilátójába” indul, valójában a Misinára megy.

Mert a pécsi felsőoktatás 1367-ig vezethető vissza: ekkor V. Orbán pápa bullája engedélyezte az egyetem működését, Nagy Lajos király kérésére. Fontos pontosítás, hogy jogilag nem a király alapította, hanem pápai engedéllyel jött létre. Ezzel Pécs adott otthont az ország első és Közép-Európa negyedik egyetemének — Prága (1348), Krakkó (1364) és Bécs (1365) után. A mai Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte alapításának 650. évfordulóját.

A Villányi borvidék Baranya déli részén fekszik, és elsősorban vörösborairól ismert. Zászlós fajtája a Cabernet Franc, amely „Villányi Franc” néven védett eredetmegjelölést is kapott; mellette Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Merlot és Portugieser jellemző. Érdemes tudni, hogy a borvidék legnagyobb ültetvényterületű fajtája ennek ellenére a fehér Olaszrizling. A pincesorok Villányban és Villánykövesden koncentrálódnak.