Az új, kulturális értelemben vett „Déli Nyitás” zászlóshajója Pécs, a kultúra városa lesz – jelentette be dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és dr. Páva Zsolt pécsi polgármester pénteken a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón.

Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogy a baranyai megyeszékhely 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt, a település kulturális intézményrendszere pedig a legnagyobb vidéki rendszer, s példátlan színvonalon működik, a minap ezért kiemelt kormányzati működési támogatásban is részesült.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy nemrég a Déli Nyitás egyik első állomásaként Páva Zsolttal és Vincze Balázzsal, a Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetőjével Szarajevóba látogatott, ahol a Bosznia-Hercegovinával már létező hároméves oktatási-tudományos-kulturális munkaterv megújításáról, valamint Pécs déli irányú kulturális nyitásban betöltött szerepéről egyeztetettek a bosnyák főváros vezetőivel.

Hoppál Péter hangsúlyozta: a magyar kormány támogatja Bosznia-Hercegovina euroatlanti integrációját. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 5 évben sokat tett a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásáért is.

Az államtitkár kiemelte: a kulturális együttműködéseket szeretnék intézményi szintre emelni, valamint a fesztiválok kínálatát is ennek megfelelően kialakítani.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere a pénteki sajtótájékoztatón kijelentette: a kormány és Pécs városa számára kifejezetten fontos, hogy Magyarország kulturális, majd gazdasági nyitást hajtson végre a déli országok felé.

A városvezető a Déli Nyitás programjának keretében a vajdasági Újvidéket is felkereste, ahol szintén megállapodtak a szerbiai város vezetőivel: ahogy Bosznia-Hercegovina esetében, úgy Szerbiában is kulturális rendezvények kölcsönös cseréjével valósítanak meg programokat a jövőben.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy az EKF idején Pécs a Határtalan Város címet viselő projekttel már nyitott dél felé. Ezt az utat szeretné folytatni és komolyan megerősíteni, mély tartalommal feltölteni.

– A korábbi kulturális beruházások fenntartása, főleg a Kodály Központ és a Zsolnay Kulturális Negyed esetében és az előbbi rezidens zenekaránál, a Pannon Filharmonikusoknál a kormány jelentős többlettámogatást ítélt meg tízéves viszonylatban. Így elértük, hogy ezek az intézmények képesek legyenek arra, hogy kilépve a város és a régió kereteiből már a határon túl is gyümölcsöző munkát folytassanak” – jelentette ki Páva Zsolt a Déli Nyitás programját részletezve.

Elmondta: a fentiek mint úttörők haladnak majd programjaikkal a déli országokban és nyomukban ott lehet a többi pécsi és hazai kulturális szereplő azokon a fontos helyszíneken, amit a déli irányok tartalmaznak.

Páva Zsolt azt mondta, a Déli Nyitással kölcsönösen nyernek az országok és a városok. Nemcsak kulturális, de gazdasági tekintetben is. A városvezető szerint az egyik legfontosabb cél, hogy Pécs legyen az a tényező, amely a magyar kultúrát a déli régió felé elsődlegesen és vezető szerepben közvetítse a jövőben.

– Azon dolgozunk, hogy Pécs a volt Jugoszlávia területén olyan kulturális missziót hajtson végre, amelynek eredményeként fellendül a kulturális turizmus, új államok uniós csatlakozása valósul meg, az az együttműködések komoly gazdasági hozadékai is megjelenjenek a baranyai megyeszékhelyen vagy Magyarország bármelyik városában – szögezte le zárásként a polgármester.

A déli országok felé nyit Pécs – pecsma.hu.

Már bontják az első lepusztult épületet a nemrég elkezdődött Schlauch Imre Városrendezési Program keretében. Girán János alpolgármester szerint amellett, hogy jelentősen javul a városképi összhang, különböző fejlesztések indulhatnak a megújult telkeken – a Zsolnay-dombtól a Rókusdombig.

Girán János alpolgármester a Zsolnay Vilmos út 13. alatt lévő, a Balokánnyal és a Kodály Központtal szemközt található romos ingatlan bontásának helyszínén számolt be a tavaly év végén indított városrendezési program első szakaszáról.

A politikus elmondta, hogy a programmal régi adósságát törleszti a város, hiszen általa nem csupán a helyi szégyenfoltok tűnnek el, de egységesebb építészeti arculat alakul ki Pécsen, az eddig értéktelen ingatlanok helyén viszont új fejlesztések indulhatnak, lakások, üzletek épülhetnek.

– Ezen a helyen hatvan napja van a kivitelezőnek, hogy elbontsa az összes felépítményt. Ez két szempontból is jelentős lépés: számos olyan romos épület, ingatlan van önkormányzati tulajdonban, ami a rend és a rendezettség érzete szempontjából negatívan hat. Ezért az a célunk, hogy ezeket a területeket oly módon tegyük újrahasznosíthatóvá, hogy a rajta lévő épületeket elbontjuk, ezáltal fel tudjuk ajánlani őket ingatlanfejlesztő cégeknek, vagy saját fejlesztéseket tudunk végrehajtani rajtuk.

Másrészt a szomszédok is megnyugodhatnak, így emelkedhet az érintett területek használati értéke, s az itt élők életminősége is javulhat azáltal, hogy ezek az épületek eltűnnek.

A program első lépéseként a mostani telek mellett a Zsolnay Vilmos út 23. és 33. számú ingatlan rendbetétele is megkezdődik hamarosan, majd a terveknek megfelelően a Zsolnay-dombtól a Rókusdombig terjedő belvárosi szakasz üres, leromlott vagy éppen önkényes lakásfoglalók által birtokba vett házait bontják el még ebben az évben.

A program költségvetését a Pécs Holding által kezelt lakásállomány gondozására elkülönített félmilliárdos keretből biztosítják.

Már bontják a romos épületeket Pécsen – pecsma.hu.

Az EKF-évet követően kezdte kiépíteni a pécsi önkormányzat azt a kamerarendszert, amelynek elsődleges célja a felújított közterek nyomon követése, közbiztonság erősítése és a lakosság szubjektív biztonságérzetének erősítése volt. Ma már több mint mint félszáz kamera pásztázza a pécsi tereket, legutóbb a keleti városrészben állítottak üzembe újabb hat masinát.

Közel harminc kamerát szereltek fel a szakemberek az EKF-program után a város legfrekventáltabb részein, elsősorban a belvárosban. Az eltelt öt évben azonban már olyan helyeken is kamerák követik lépteinket, ahol korábban nem, pedig indokolt lett volna. Így például az eltelt időszakban már a Petőfi utca, Hungária út, a Ferencesek utcája, a Jókai tér is bekerült a térfigyelő rendszerbe, nem beszélve a keleti városrészről, ahol nemrégen telepítettek fél tucat kamerát.

Jelenleg 63 masina figyeli a köztereket az önkormányzat kezelésében, tavaly kilenc kamerát kapcsoltak be a rendszerbe. Oszoli Dénes, a városfejlesztési bizottság elnöke elmondta, hogy terveik szerint még tovább bővítik a hálózatot.

– Új beruházások, köztéri fejlesztések esetén tovább bővítjük a kamerarendszert, amelyhez fejlesztési forrásokat is felhasználunk. Azt szeretnénk, hogy olyan (akár külvárosi) területeket is – mint legutóbb a keleti városrészben felszerelt hat kamera esetében – ellássunk kamerákkal, amelyek eddig nem rendelkeztek ilyen berendezésekkel.

A térfigyelő kamerarendszert a Pécsi Közterület-felügyelet szakemberei üzemeltetik, a felügyelők egy technikai terem monitorain figyelik a kamerák képeit, sőt, a motoros dóm kamerák mozgását is innen irányítják.

2015-ben összesen 43 eseményt jeleztek a szakemberek a rendőrségi ügyelet felé, a felügyelők 69 esetben kezdeményeztek intézkedést a felvételek alapján. A nyomozóhatóság kérésére közel 600 esetben nézték vissza a felvételeket a szakemberek. A bizonyítási eljárások segítésére 185 felvételt adtak ki a rendőrség számára.

A 63 jelenlegi kamera helye ezen a linken tekinthető meg.

Minden lépésünket figyelik Pécsen – pecsma.hu.

A nagy sikerre való tekintettel ugyan egy hónappal – január végéig – meghosszabbították a fővárosi Csontváry-kiállítás nyitva tartását, de mindenki megnyugodhat: a Pécsről elszállított festmények pár napon belül visszakerülnek a helyi Csontváry-múzeumba.

Közel 115 ezren látogattak el a budai várban a volt Honvéd Parancsnokság épületébe A magányos cédrus – Csontváry géniusza címmel megrendezett tárlatra. Az 1000 négyzetméteren, 17 teremben a zseni csaknem összes fellelhető festményét kiállították, köztük a pécsi Csontváry Múzeumban látható 37 alkotást is.

A Gulyás Gábor kurátor és az állami tulajdonú Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. által szervezett tárlat pécsi vonatkozású képek sorsát illetően is megnyugodhatnak a kedélyek, hiszen már elkezdték bontani a kiállítást és a képeket visszaadják a kölcsönzők számára. A legnagyobb méretű alkotásokat az 1200 négyzetméternyi, beépített vendégfal eltávolítása után és a speciális szállítóládák újbóli összeszerelése után lehet visszaszállítani – Pécsre is.

A Pécsen látható 37 – köztük több nagyméretű – festmény tehát akár napokon belül visszakerülhet Pécsre. Sikota Krisztina, a Várgondnokság kulturális igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy gyakorlatilag már pakolják a képeket.

– Jelenleg folyik az állapotfelmérés. A kiállítás végeztével szakavatott művészettörténészek és restaurátorok vizsgálják meg a képeket, s ha mindent rendben találnak, akkor elkezdjük becsomagolni őket.

A szakember hozzátette, hogy a szállító cég az időjárási körülményeket figyelembe véve dönt arról, hogy mikor kel útra az alkotásokkal, de amint lehet, elindulnak Pécsre.. Végső határidő ugyan nincs a festmények Pécsre szállítását illetően, de akár az is elképzelhető, hogy akár napokon belül újra a városunkban lesznek a nagy értékű, zseniális alkotások – bár szállításukhoz természetesen megfelelő biztonsági intézkedések is szükségesek.

A mostani tervek szerint tehát legkésőbb február második hetében érkeznek vissza a festmények, amelyeket L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára ad át személyesen. A korábbi elképzelések arról szóltak, hogy márciusban újból látogatható Pécsen a teljes Csontváry-kiállítás az újranyitó múzeumban.

Egyelőre tehát nem kell attól tartani, hogy a világhírű mester képei közül egyik-másik elkerülne városunkból.

Napokon belül visszatérnek Pécsre a Csontváry-képek – pecsma.hu.

Február elsejétől ismét bárki megtekintheti az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait. A Parlament honlapjáról letölthető adatok tanúsága szerint a baranyai képviselők vagyoni helyzetében nem sok változás történt: Csizi Péternek továbbra sincs földje, míg Hargitai János rengeteg szántóval, Tiffán Zsolt pedig még több szőlővel rendelkezik.

Csizi Péter bevallása szerint tavaly lecserélte Citroen autóját és egy hatéves Opel Insignia gépkocsit vásárolt. Továbbra is Pécsen él egy 66 négyzetméteres lakásban, semmilyen érdekeltsége nincs gazdasági társaságokban, viszont némileg több tartozása van – 3,3 millió forint -, mint legutóbb (2,96 millió forint).

Hoppál Péternek a közel egymillió forintos államtitkári fizetése mellett egy 81 és egy 52 négyzetméteres lakás tulajdonosa, öt éve egy Ford Mondeóval jár. Néhány nagyobb értékű olajfestmény van birtokában, valamint számos életbiztosítást is kötött. A legutóbbi, 3,5 milliós takarékbetéti megtakarítása tízmilliósra növekedett, tartozása és gazdasági érdekeltsége nincs.

A szocialista Tóth Bertalan a bevallása szerint magasabb életszínvonalon él: Nagykozárban erdő van a tulajdonában, tavaly óta egy Volkswagen Passattal jár. 800 ezer forintos és 40 ezer eurós életbiztosítást kötött (előbbi korábban még csak félmilliós volt), emellett ötmillió forintnyi készpénzt is tart magánál – kétmillióval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor bankok felé 32,5 milliós tartozást ismert el – ez két és fél millióval kevesebb, mint legutóbb, magánszemélyek felé pedig további kétmilliót. Emellett ügyvédként még további bruttó 300 ezret keres a képviselői illetményén felül.

Hargitai János Mohácsot és vidékét képviseli az országházban. Nyilatkozata szerint számos szántó és erdő birtokosa, 2014-ben tett szert egy Volvo S 60 gépkocsira. A legutóbbi bevallása óta ötmillióval többet, 51 millió forintot hasaltat értékpapírokban, igaz, adóstársként 25 milliós tartozása van (félmilliót sikerült lefaragnia). A gazdasági életben is aktív, a Bóly Coop Kft. tulajdonosa.

Tiffán Zsoltnak szintén van mit a tejbe aprítania, ő az egyik legnagyobb szőlőtulajdonos a politikusok között. 2010 óta Suzuki Swifttel jár, kétmillió forintos készpénzzel rendelkezik. Jó pár gazdasági társaságban érdekelt, egyebek mellett a népszerű zenésszel, Ákossal közös Andante Borpatika Kft. egyik tulajdonosa is. A DRB Bank felé korábban fennálló 350 ezer forintos tartozása megszűnt.

Szakács László, a szocialisták komlói képviselője nem írta túl a bevallási lapot. Továbbra is egy 69 négyzetméteres komlói lakásban él, a korábbi Volvo S 70 mellé tavaly vásárolt egy Skoda Superb járgányt. Már két életbiztosítást is fizet, tartozása ötmillióról 6,5 millióra nőt.

Így vallottak a pécsi képviselők – pecsma.hu.